FANDOM


Az angolszász SF hőskorának klasszikusa. Könyvei egytől-egyig lebilincselő technikai eszmefuttatások, amelyek szinte már naiv optimizmussal bíznak a technika hozta jövőbeni jólétben. Soha - vagy nagyon ritkán - ugrik előre az időben több mint száz évet, vagy megy a Naprendszer határain túlra. Munkái azokat a problémákat vizsgálják, amelyekkel az Ember a következő században szembe kerülhet.

Clarke, a tudósSzerkesztés

Arthur Charles Clarke az angliai Minehead-ben született 1917. december 16-án. 1936-ban Londonba költözött, ahol a Brit Bolygóközi Egyesület tagja lett. Itt űrhajózási témákban folytatott kísérleteket.

A második világháború alatt, a RAF tisztjeként részt vett a radar kifejlesztésében. Az egyetlen nem science-fiction témájú regénye a Glide Path (Siklópálya) ennek szellemében íródott. A háború után visszatért a Brit Bolygóközi Egyesületbe, amelynek 46-47 és 50-53 között az elnöke is volt.

1945-ben publikálta Exra-terrestial Relays (Földön kívüli relék) című cikkét, amelyben lefektette a geostacionárius pályán keringő távközlési műholdak elméleti alapjait. Az ötlete az volt, hogy ha jó magasan a Föld felett (kb. 36 000-42 000 km) a Föld körüli pályára állítunk egy műholdat, az mindig egy földi pont felett fog maradni, mivel a keringési sebessége meg fog egyezni a Föld forgási sebességével. Olyan spekuláció volt ez, amely csak huszonöt évvel később valósulhatott meg. Az elmélet rendkívüli elismeréseket hozott a számára: díjakat, professzori címeket, kitüntetéseket. A 42 000 kilométer magas pályát az nemzetközi Asztronómiai Unió Clarke-orbitnak nevezte el.

1953-ban egy kis kitérőt tett az "átlagos" emberek világába: feleségül vette Marilyn Mayfield-et, egy amerikai nőt, akitől fél évvel később el is vált. Clarke így kommentálta felbomlott házasságát: "Ez a kapcsolat a kezdetektől fogva bizonytalan lábakon állt. Engem meggyőzött arról hogy nem vagyok egy házasodós fajta. Ennek ellenére azt hiszem, a házasságot egyszer mindenkinek ki kell próbálnia. "

1954-ben Clarke egy levelet í­rt Dr. Harry Wexlernek, az Amerikai Tudományos Szolgálat Időjárási Főosztálya vezetőjének, melyben az időjárás-előrejelző műholdak ötletét vetette fel. Az ötletből ismét gyakorlati alkalmazás született, amivel Clarke megint nagy sikert aratott.

Ebben az évben kezdett el figyelme az űrről a tengerre terelődni. Sri Lanka-i utazása nagy hatással volt rá. "Most már tudom, hogy az asztronautika iránti érdeklődésem vezetett a tengerhez. Mindkettő esetében sok még a felfedeznivaló, de nem ez volt az egyetlen ok. A 40-es évek végén, amikor a búvárruhák megjelentek, rájöttem, hogy itt van az orrom előtt egy olcsó és egyszerű megoldás az űrrepülés egyik legcsodálatosabb aspektusa, a súlytalanság kipróbálására." 1956-ban végleg Sri Lankára költözött, és tenger alatti kísérletekkel kezdett foglalkozni.

Clarke, az író - Clarke a filmesSzerkesztés

Clarke első professzionális magazinban kiadott története a Rescue Party (Mentőcsapat) című volt, melyet 1946-ban publikált az Astounding Science Fiction című lap.

1962-ben í­rja meg Profiles of the Future című könyvét, melyben a jövő technikájának lehetséges fejlődési irányait mutatja be. A dokumentumkönyv magyarul is olvasható A jövő körvonalai címmel.

1964-ben Stanley Kubrikkal együtt egy forgatókönyvet kezdtek írni. Négy évvel később elkészült a nagyszerű alkotás, a 2001.Űrodisszeia.

Clarke leghíresebb műve minden bizonnyal a 2001.Űrodisszeia, mely az általános írói gyakorlattól eltérő módon először forgatókönyv formájában készült el, és csak utána írta át regénnyé. A tudományos megalapozottsággal készült alkotás talán leghíresebb karaktere HAL, a Jupiter-küldetés űrhajójának mesterséges intelligenciával felszerelt számítógépe, melyből a mesterséges intelligenciával foglalkozó tudósok is merítettek ötleteket. A történet viszonylag egyszerű vonalvezetésű, a mű erőssége inkább az aprólékosan és tudományos alapossággal kidolgozott jövő-világban rejlik, valamint a költői befejezésben. Szintén nagyszerű regény a Randevú a Rámával is, amely 1973-ban elnyerte a Hugo és Nebula díjakat. Az alaphelyzet hasonló mint a 2001-ben: a közeli jövőbe idegen tárgy érkezik. Ez azonban a monolittal ellentétben egy hatalmas henger, melyben az idegenek magukkal hozták a saját világukra jellemző környezetet is. A nagysikerű könyvből a közelmúltban számítógépes játék is készült, melyet CD-ROM-on adtak ki. Érdekesség, hogy a játék narrátora maga Clarke, aki kérésünkre egy mutatópálcával végigmutogatja a képernyőn megjelenő furcsa helyeket és teremtményeket. A Randevúból szintén film készült.

1985-ben kiadta a 2001 folytatását, a 2010: Második Űrodisszeiát, melynek Peter Hyams-szel együtt megírta a filmforgatókönyvét is. A forgatókönyvből látványos és izgalmas film született.

Érdekesség, hogy Clarke nem csak íróként jegyez több filmet, de ő maga sem ritka madár a tévéműsorok és filmek tájékán. 1969-ben Walter Cronkite-tal és Wally Schirrával együtt ő is az egyik közvetítője volt az Apollo 11 missziónak, az első holdraszállásnak. Részt vett ezen kívül az Apollo 12 és 15 missziók közvetítésében is. Két dolkumentumfilm-sorozatát - az 1981-es "Arthur C. Clarke csodálatos világát", és az 1984-es "Arthur C. Clarke világának titokzatos erői"-t - több országban, köztük Magyarországon is bemutatták. Néhány kisebb TV számára készült filmben szintén vállalt szerepet mint epizódszereplő, a legtöbbek által látott (ha nem is tudatosult) "alakítását" pedig a 2010 című filmben nyújtotta. Akinek megvan a film videón, ellenőrizheti is: abban a jelenetben, amelyben Heywood Floyd és beszélgetőtársa a Fehér Ház előtti parkban beszélgetnek, a kép bal oldalán egy ősz hajú úriember eteti a galambokat. Az ősz hajú úriember maga Arthur C. Clarke személyesen.

Clarke élete utoló éveiben is aktív volt: Sri Lankán lévő tengerparti villájának csodálatos környezetében í­rt, búvárkodott, és követte a technikai fejlődést is. Kísérleteket végzett, és írásaihoz felhasználta az űrszimulációs számítógépprogramok előnyeit is.

Még halálában sem tagadta meg SF-írói énjét: a világ nagyobbik fele 2008. március 18-án szerzett tudomást március 19-én bekövetkezett elhunytáról. Noha ez ügyben természetesen csak az időzónák okolhatók, valahogy ez az apró részlet is illik Arthur C. Clarke folyton a jövőt fürkésző életéhez. Ne feledjük: csak az ember halt meg, öröksége szavain és tettein keresztül velünk marad. És egyszer elkísér bennünket a csillagokba.

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki