FANDOM


Csernai Zoltán (1925. január 21, Békéscsaba – 2005. november 26., Budapest) – író, szerkesztő. Békéscsabán érettségizett 1943-ban. 1947-ig a Békéscsabai Takarékpénztár, 1947-65 között a Sarkadi Cukorgyár tisztviselője volt. Közben levelező tagozaton elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet, 1960-ban kapott diplomát. 1965-től a budapesti Cukoripari Kutatóintézet osztályvezetőjeként, 1971-től főkönyvelőjeként dolgozott. 1986-ban vonult nyugdíjba.

1957-ben a Magyar Ifjúság közölte első sci-fi művének részletét. 1974-től a Magyar Írószövetség tudományos-fantasztikus munkabizottságának titkára, az SF Tájékoztató c. írószövetségi kiadvány egyik főszerkesztője. SF írásai mellett ifjúsági regényeket is írt.

Science-fiction írásaiban a fő hangsúlyt a távoli világokból ideutazó értelmes lények és az emberek konfliktusára helyezi. Az ideérkező idegenek múltbeli cselekedeteikkel katasztrófát vagy természeti-földrajzi változást idéznek elő. Ezek a regények egy-egy divatosabb, ma még megfejthetetlen rejtélyt próbálnak megmagyarázni anélkül, hogy kilépnének az olvasmányos stílus kereteiből, így megtalálható köztük a jeti (Titok a világ tetején), az özönvíz története (Az özönvíz balladája), az elsüllyedt Atlantisz (Atleóntisz) és a maya isten, Quetzalcoatl (Tollaskígyó utolsó visszatérése). Ezekre a regényekre kettősség jellemző: két helyszínen, tisztán jó és rossz szereplőkkel játszódnak.

Különös színfoltot jelent A boldogságcsináló c. regénye, amelyben az emberek álmaival való kísérletezés torzítja el a főhős személyiségét. Csernai regénye egy brutális gyilkosság okait tárja föl, s a nyomozás során a tudomány és a saját érzelmei fogságában vergődő ember arca sejlik föl. A boldogságcsináló legérdekesebb vonása az, hogy maga is egy sejtelmes, nem igazán körvonalazható világban játszódik, ez adja a regény hangulatát.

Sci-fi novellái közül legérdekesebb a Kövek, amely fordításban több országban is megjelent, és egy baleset meghökkentő következményéről, a környezet veszélyeiről szól, s a csattanója sem marad el. A sziget c., önéletrajzi elemekkel, emlékezés-töredékekkel átszőtt novellája a közelmúltban játszódik, a 20. század közepén. A hányattatásaival együtt is köznapinak tűnő közép-európai életsorsot titokzatos események irányítják a modern Rejtelmes szigetre. Modern világunkban azonban nem a civilizáció születik újjá a lakatlan szigeten, mint a 19. század számos közismert, nagysikerű regényében, ellenkezőleg: a modern hős menekül a civilizáció elől, amelyben nem talált fogódzót, s boldogan építene ki egy ősibb, romlatlan világot – ha nem szólnának közbe újra ismeretlen erők. A hagyományos emlékíró irodalommal szövetkező novella a tudományos-fantasztikus irodalom új lehetőségeit villantja föl, egyúttal az ufo-irodalom elemeivel színezi a robinzonádok régi műfaját.

BibliográfiaSzerkesztés

Titok a világ tetején, Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1961 (németül: 1963, csehül: 1974)
Az özönvíz balladája, Bp., Kossuth könyvkiadó, 1964 (németül: 1973)
Atleóntisz, Bp., 1971
A boldogságcsináló, Bp., Móra Kiadó, 1980 (Kozmosz Fantasztikus Könyvek)
Tollaskígyó utolsó visszatérése, Bp., Móra Kiadó, 1986 (Kozmosz Fantasztikus Könyvek)
Vámpírok és csillagok, Bp., Móra Kiadó, 1988
Budapest nem felel, vál. Urbán László, szerk. Csernai Zoltán, Bp., Word SF Magyar Tagozata, 1989
A fekete sugár, vál. urbán László, szerk. Csernai Zoltán, Bp., Word SF Magyar Tagozata, 1989
A hazugság halála, vál. urbán László, szerk. Csernai Zoltán, Bp., Word SF Magyar Tagozata, 1989
A rádiumkirály, vál. urbán László, szerk. Csernai Zoltán, Bp., Word SF Magyar Tagozata, 1989
A sziget - Az idő hídján, szerk. S. Sárdi Margit, Bp., Möbius, 2000. 83-106.

ForrásokSzerkesztés

Magyar Scifitörténeti Társaság

Kánai András szócikke

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki