Enciklopedia Galaktika
Register
Advertisement

A Dűne Frank Herbert 1965-ben megjelent tudományos-fantaszikus regénye.

Történet[]

A távoli jövőben járunk, az emberiség már meghódította a világűrt és számtalan bolygót népesített be szerte az Univerzumban. Ebben a jövőben minden emberi elme hasonlatosságára gyártott gondolkodó gép használatát megtiltották (még ha csekély mennyiségben, de gyártják és használják is őket), ezeket specializált emberekkel váltják ki (pl.: a Mentátok, az emberi számítógépek), tilos a Nagy Egyezmény szerint mindenféle atomfegyver alkalmazása. A törékeny békét három szervezet egyensúlya tartja fent: a Liga, akik az űrutaztatás monopóliumával rendelkezik; a KHAFT, azaz a Kereskedő Házak Általános Fejlesztő Társasága; és a Nagy Házak, a legnagyobb hatalommal rendelkező, folyamatosan rivalizáló családi dinasztiák. De az egész rendszerben a legfontosabb a fűszer. Ez a különleges anyag teszi lehetővé a Liga navigátorai számára, hogy megtalálják a biztonságos utat keresztül a galaxison, meghosszabbítja az életet és lehetővé teszi, hogy a jövőbe lássunk. Ráadásul az egész világegyetemben csak egyetlen bolygón lelhető fel: az Arrakison, egy sivatagbolygón, melyet egyszerűen csak Dűnének neveznek. A bolygó azonban a Féreg, ez a hatalmas élőlény, mely úgy védi a fűszert, hogy kitermelését különösen veszélyessé teszi, és a fremenek hazája, ezé a vad, harcos népé, mely át akarja alakítani a bolygót élhetőbbé és várja vezérét, ki majd elvezeti őket ezen az úton.

A történet kezdetén megismerjük I. Leto Atreides herceget, aki éppen előkészíti családja és udvartartása átköltöztetését anyabolygójukról, a Caladanról a Dűnére, mivel ezt a bolygót a szolgálataiért cserébe IV. Shaddam Corrino, a padisah császár hűbérbirtokának adta. Vele tart ágyasa, Lady Jessica, egy Bene Gesserit nővér, és fia, Paul Atreides, aki egyszerre rendelkezik mentáti és anyja nevelése folytán, Bene Gesserit képességekkel. Ez utóbbi különösen érdekli a nővéreket: úgy sejtik, ő lehet a Kwisatz Haderach, a férfi Bene Gesserit, aki olyan helyekre tekinthet be a jövőbe, melyektől a nővérek irtóznak. A családdal tartanak leghűségesebb embereik: Gurney Halleck, a harcos balisetjátékos, Duncan Idaho, a kardmester, Thufir Hawat, a mentát, és doktor Yueh, a Suk orvos. A herceg tart az Arrakistól: ez a bolygó korábban az Atreidesek ősi ellenségeinek, a Harkonneneknek a birtoka volt, és gyanítja, hogy csapdát állítanak nekik, mivel a császár fél a család népszerűségétől. Hogy ezt elkerülje, létre akar hozni a bolygón élő fremenekből egy sivatagi erőt, hogy sikerrel vegye fel a harcot egy esetleges támadással szemben.

És nem okkal óvakodnak az Atreidesek: báró Vladimir Harkonnen, a visszataszító kinézetű, de mesteri cselszövő halálos csapdát készített elő számukra, mellyel vissza akarja szerezni az Arrakist és egyúttal biztosítani akarja utódja, Feyd-Rautha Harkonnen helyét. Ennek érdekében talál egy árulót az Atreidesek soraiban, valamint szövetkezik a császárral, aki a győzelem érdekében saját katonáit, a félelmetes hírű sardaukarokat küldi a segítségére. I. Leto meghal, Lady Jessica és Paul azonban el tud menekülni és a fremenek között rejtőznek el. Itt megvédi őket a fremen prófécia, akik Paulban látják azt a vezért, aki majd egy zöldellő Arrakist teremt számukra. Így lesz a fiúból Muad-Dib, anyjából pedig a fremenek Tisztelendő Anyája. Elkezdik kiképezni a sivatagi népet, hogy segítségükkel visszaszerezzék Paul számára a hercegi címet. A fűszer azonban veszedelmes hatással van az ifjú Atreidesre: valóban képes lesz belelátni a jövőbe, így irányítani is tudja azt. A végső harc során a homokférgeken lovagló fremenek könnyedén legyőzik a császár és a Harkonnenek csapatait, Paul megszerzi a császári címet és az oroszlános trónust, elveszi feleségül a Irulan Corrino hercegnőt, aki azonban csak névleg lesz asszonya. Az Arrakisról pedig elindul a Dzsihad, a fremenek nagy hadjárata, hogy felforgassa az egész galaxist…

Sihaya, a sivatagi tavasz[]

Hat évnyi kutatás és másfél évnyi írói munka után született meg ez a nagy hatású alkotás. Herbert komolyan tanulmányozta az arab kultúrát és nyelvet, ami egyértelműen látszik a fremen nyelv, mítoszvilág, vallás leírásában. A Dűne egyrészt bemutat egy bolygót, annak ökológiáját és élővilágát a teljességre való törekvéssel, másrészt Dr. Torkos Attila szavaival, egy messiás-szuperhőst, annak minden kétkedésével, hibáival együtt. Ezeken kívül a politika és diplomácia útvesztőibe is komoly betekintést kapunk, valamint vallástörténeti és filozófiai ismeretek valóságos kincsesbányája mind a Dűne, mind annak folytatásai.

A sorozat[]

A Dűne-univerzum azonban nem csak egy művet foglal magában, Herbert eredetileg is sorozatban gondolkodott. Így a Dűne után hamarosan megjelent A Dűne messiása (1969) és A Dűne gyermekei (1976), majd még három folytatás, A Dűne istencsászára (1981), A Dűne eretnekei (1984) és A Dűne: Káptalanház (1985). Még halálának évében is dolgozott további köteteken, melyeket azonban már nem tudott befejezni. Munkáját azonban fia, Brian Herbert és Kevin J. Anderson folytatta, így több további Dűne regény is megjelent halála óta: Dűne legendái trilógia: A Butleri Dzsihad, A Gépírtó hadjárat, A Corrini Csata / Előjáték a Dűnéhez trilógia: Az Atreides-ház, A Harkonnen-ház, A Corrino-ház. Az eredeti sorozat Frank Herbert által meg nem írt befejező kötetét szellemi utódai két kötetre bontották: A Dűne vadászai és A Dűne homokférgei (ez utóbbi 2008 nyaráig még nem jelent meg magyar nyelven).

A sorozat kötetei a történet szerinti időrendben (vastaggal szedve a Frank Herbert által írt kötetek):

  1. A Butleri Dzsihad
  2. A Gépírtó hadjárat
  3. A Corrini Csata
  4. Az Atreides-ház
  5. A Harkonnen-ház
  6. A Corrino-ház
  7. A Dűne
  8. A Dűne messiása
  9. A Dűne gyermekei
  10. A Dűne istencsászára
  11. A Dűne eretnekei
  12. Dűne: Káptalanház
  13. A Dűne vadászai
  14. A Dűne homokférgei

Magyar kiadás[]

Az első kötet, A Dűne 1987-ben látott napvilágot Békés András magyar fordításában a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban, a Móra Kiadó gondozásában. A folytatásokra a ’90-es évek elejéig várni kellett, ekkor a Walhalla Páholy jelentette meg őket: A Dűne messiása 1992-ben Gáspár András, A Dűne gyermekei 1993-ban Kornya Zsolt, végül az utolsó három kötet 1994-ben és 1995-ben Hoppán Eszter fordításában.

A fordítások azonban közel sem voltak egységesek: előfordult, hogy egy-egy fogalmat eltérően ültetettek át magyarba a különböző fordítók, ezért 2000-ben a Szukits Könyvkiadó hozzákezdett a Dűne-sorozat egységes külsejű, javított szövegű kiadásának. Az eredeti sorozat utolsó kötete 2006-ban látott napvilágot, az utódok által írt folytatások utolsó köteteinek megjelenése 2008-ban várható.

Advertisement