FANDOM


Tim Burton Majmok bolygója

A kritikusok szerint Tim Burton kötelező feladatként bánt Pierre Boulle azonos című történetével, mikor 2001-ben a 20 th Century Fox stúdió keretén belül elkészült a film. Burton kijelentette, hogy a film sem remak-je, sem folytatása az 1968-as sztorinak. Ez igaz is, hiszen ez a film közelebb áll az eredeti műhöz, a regényhez, mint az annó elkészített több részes mozifilm, mely meglehetősen szabadon kezelte az írott alkotást. Inkább csak ihletet merített belőle. 2029-ben az Oberon űrállomáson majmokkal kísérletet végeznek, azonban egy idővihar zavarja meg a kedélyes állapotot. A főszereplőt alakító Mark Wahlberg (Viharzóna) ered a dolgok után. Hamarosan azonban egy különös bolygón találja magát, ahol az embereket állatokként tartják a felsőbbrendű majmok. A kulcsfigura maga Thade tábornok (Tim Roth), aki a majomtársadalom politikájának meghatározó alakja. Hősünk lázadást szít, s miközben saját múltjának titkára bukkan, nem kisebb vállalkozást visz véghez, mint átformálja a bolygó történelmét, s felszabadítja a rabszolgaként tartott embereket. A kritikusok nem voltak elragadtatva. Ami érthető is abból a szempontból nézve, hogy a film mondanivalója mára meglehetősen sablonossá vált. A film ugyanis nem másról szól, mint a fajok egyenjogúságáról, melyet, ha átértelmezünk mai világunkra, akkor a népek és a nemzetiségek közötti „béke és egyenlőség” eszményi allegóriája jut az eszünkbe. A majomtársadalom karakterei, akik egy az egyben azonosíthatók emberi társadalmunk figuráival (a katonai diktátor, az embervédő, a demokrata és az elvakult vallási vezető), úgy tűnik, nem csak majombolygón léteznek. Vagyis a történet nagyon is emberi szálakat pendít: a majomtársadalom egy az egyben tükörképe lenne az emberinek? Talán az írónak pontosan az volt a szándéka, hogy görbe tükröt tartson elénk A kulcsfigura majom, a katonai diktátor Thade tábornok Burton filmjében olyannyira életszerű lett, köszönhetően Tim Roth alakításának is természetesen, hogy a karakter által viselt maszk, mintha nem is létezne. Mintha egy bizarr, csöndre kárhoztatott utalás is lenne abban, hogy éppen egy majmok uralta világban játszódik történetünk. A hatalomhoz való ragaszkodás, az igazság makacs tagadása, a vallási tabuk és történetek fényében már-már szívünkhöz közel áll a történet. Most azonban egy kultúra léte áll vagy bukik az igazságon. Mely, ez esetben – hűen az emberi igazságérzethez - elbukik. Mert az igazság rendszerint előbb-utóbb mindig kiderül. Amit félve titkolnak az napvilágot lát, még ha arra évszázadokat is kell várni. Mert Thade haldokló apja elmondja CALIMA-ról a titkot. Az eredet titkát, mely minket, embereket is folyton gondolkodásra képes sarkallni. Talán jó volna, ha a filmek ezen, cukormázasnak ható kliséje érvényesülne a mindennapokban is. Így aztán a főhős megdicsőülten hagyja el a színpadot az utolsó előtti jelenetben. Mark Wahlberg remekül formálja meg a karaktert. Egy mindig kicsit szomorkás tekintetű, ugyan akkor messiásként ünnepelt hős. Már-már szerelmi szál fonódik közte és a majomlány Ari között. A korábbi feldolgozásban egyesek botrányosnak nevezték a csóknak éppen nem mondható „ puszit” ez jellemző volt a 60-70-es évek prüdériától és polgárjogi mozgalmaktól viharvert Amerikájára. A Tim Burton –féle rendezésbe ismételten bekerült ez a csók. A majomlány, Ari (Helena Bonham Carter) aki az emberi ügy túlbuzgója titkon beleszeret (véleményem szerint) A Wahlberg által formált főhősbe. Mivel minden emberi szálon fut, ezen már meg sem lepődünk (?) Bár kérdéses, hogy vajon én beleszeretnék-e egy beszélő macskába? A dolog hihetősége ugyanis ezen áll vagy bukik. Elhihető-e az, hogy a lenézett, és állatoknak tartott embereket egyszer csak megcsókolja a felsőbbrendű faj. Az emberjogi aktivista majomlány hisz az egyenjogúságban, így számára ez nem kérdés. Meglehet, hogy nem is az embernek szól a csók, hisz egy majom szemszögéből ugyan mi szép van egy szőrtelen férfin, hanem az általa képviselt eszmének. A küzdelem, a hősiesség, és a láng, amely ott ég benne. Kettőjük viszonya jelképezi a boldogabb kor ideáját. Az 1968-as több részes sztori még a sci-fi fénykorában született. Azóta sok minden változott, maga a műfaj is, és a felvetendő kérdések is. Burtont számos kritika érte, mint említettem, hogy a film erőtlenre sikeredett. Inkább akcióról szól, és látványról. Burton egyébként mindig igényes, de most ez valahogy elmaradt. A 68-as feldolgozás, noha nem követte a könyvet, mégis igen eredetinek tekinthető. Visszanézve korrajz az adott időszakról, a hidegháború és a polgárjogi mozgalmaktól átitatott időszak üzenetének hordozója. Pusztulástól való félelem koncentrálódik benne. Mára (2001), amikor az új feldolgozás született mindez a múlté lett. A dicséret igazából a maszkmestereket illeti, akik tetszetősre formálták a majom szereplőket. Az egyéb számítógépes trükkök semmi újat nem hoznak. Szinte alapkövetelmény. (szemben a Mátrix-szal, ahol a trükkök is újdonságok voltak). Összegzésként elmondható, hogy a film egy átlagos sci-fi feldolgozás, inkább több akció és látvány, mint eredeti gondolat.


A film címe: Majmok bolygója
Eredeti cím: Planet of the Apes
Készült: 2001
Rendezte: Tim Burton
Producer: Richard D. Zanuck
Forgatókönyv: William Broyles Jr., Lawrence Konner, Mark Rosenthal Pierre Boulle regénye alapján
Fényképezte: Philippe Rousselot
Zene: Danny Elfman
Vágó: Chris Lebenzon, Joel Negron
Főszereplők: Mark Wahlberg, Tim Roth, Helena Bonham Carter, Michael Clarke Duncan, Paul Giamatti, Kris Kristofferson

--Garzo laszlo 2008. augusztus 29., 09:18 (UTC)

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.

A Wikia-hálózat

Véletlen wiki