Amerikai szerző, aki folyamatosan a tudományos-fantasztikum határainak feszegetésével kísérletezik, műveinek színterét hol a jövőbe, hol pedig a múltba helyezve. 1959-ben született, és a Bostoni Egyetemen végzett földrajz-fizika szakon. Első regénye, a The Big U 1984-ben jelent meg, és az amerikai felsőoktatás világából űzött gúnyt. Második kötete, az 1988-as Zodiac alcíme szerint öko-thriller, voltaképpen egy környezetszennyezési ügyben nyomozó természetvédő aktivista története. A regény érdekessége, hogy a szerző megemlít benne egy mellékszereplőt, aki szamurájkardokat tart a csomagtartójában.
Az első két mű viszonylagos sikertelensége után az 1992-ben megjelent Snow Crash rövid idő alatt megdöbbentő népszerűségre tett szert: egy csapásra felrázta a kiberpunk elszürkülésén kesergő rajongókat, és a kritika is elismeréssel szólt róla. Még Arthur C. Clarke-díjra is jelölték. Ezt követte két, unokabátyjával közösen, Stephen Bury álnéven publikált politikai thriller, majd a Diamond Age (1995), amivel folytatta SF-diadalmenetét. A regény elnyerte a Hugo-díjat és még néhányra jelölték. Központi témája a nanotechnológia, és ha úgy vesszük, akár a Snow Crash folytatásának is tekinthető.
Stephenson következő köteteivel látszólag távolodni kezdett az SF-től. A kódfejtés rejtelmeivel foglalkozó 1999-es Cryptonomicon két történetszála a második világháborúban, illetve jelenünkben játszódik, a 2003-ban elindított Barokk-ciklus pedig a 17-18. században. A szerző mindazonáltal ezeket a regényeit is SF-nek tartja, és hosszasan képes e mellett érveket felsorakoztatni.